2020. március 16., hétfő

Iskolán kívüli digitális oktatás

-2. nap - szombat
Ez az első nap azóta, hogy a kormány bejelentette, március 16-tól tantermen kívüli oktatást vezet be.

A hétvége első napja a tervezésről, a dolgok, a megszokott napirend új alapokra helyezéséről szólt, és arról is, legyenek meg a hétfőn kezdődő tanulás itthoni feltételei, értsd. rendet kellett rakni a gyerekszobában.



Az új helyzetnek köszönhetően a közösségi oldalakon sok ingyenes online szolgáltatás vált elérhetővé, ezért a gyerekeim délelőtt 10-től Huzella Júlia meseolvasását hallgatták, délután pedig előfizettünk 0 Ft-ért a Gyerünk, Anyukám! rendkvüli videótárára, így előbb én mozgattam át magam az egyik tornával, a gyerekek meg a mesetornát csinálták végig.


Az ebédet férjem, Péter készítette, de úgy, hogy másnapra is legyen meg az ebédünk.

Egész nap nem mozdultunk ki a lakásból, figyeltük a híreket, néztük, mások miket találnak ki, milyen terveik vannak erre az eddig ismeretlen időszakra vonatkozóan.

Azt érzem, történelmi pillanatoknak vagyunk részesei, amely nem merül ki abban, hogy a gyerekeinknek itthon kell maradniuk:
  • Hirtelen kell a tanítóknak, tanároknak átváltaniuk a hagyományosról digitális módszerekre, változik a számonkérés módja is, és mindez úgy, fogalmunk sincs, meddig kell tartson ez a helyzet
  • A saját bőrömön tapasztalom, azok a cégek, ahová eddig munkaidőben bent kellett lenni nézik, hogyan lehetne a munkát otthonról megoldani.
  • Ahogyan írtam, az internetes felületek ingyenes hozzáférést biztosítanak az online tartalmaikhoz, élő műsorokkal rukkolnak elő.
  • Távközlési szolgáltató cég 10 gigabájt plusz internetet ad az ügyfeleinek annak érdekében, hogy a mostani bezártságban a családtagok tarthassák egymással a kapcsolatot.
  • A boltok, éttermek házhozszállítási szolgáltatásokat ajánlanak.
  • Többen vannak, akik próbálják a mostani helyzetet jobbá tenni, valahogyan hozzájárulni ahhoz, hogy a négy fal közé zárva legyen valami, ami színt visz az előttünk álló napok monotonitásába.
Azt hiszem, sokak számára ez a nap a gondolkodásról, a hogyan tovább kereséséről szólt.

-1. nap - vasárnap
A reggelit követően ismét egy élő online adás, ezúttal egy bábjáték nézői lehettek a gyerekeim, délután pedig a Fővárosi Nagycirkusz előadását nézték meg.

Töredelmesen bevallom, ebéd előtt lementünk a gyerekekkel a Tabánba, ahol csupán néhány embert láttunk. Én leporoltam a futócipőm, és hosszú kihagyás után kicsit kocogtam, sétáltam, míg a gyerekeim rollereztek, bicikliztek. Ezen a napon is elértük, hogy mindenki meg tudja magát mozgatni.


Mivel mára az ebédünk megvolt, így délután végre lefesthettük a konyhánkak azt a falát, amit már jóideje terveztünk

Az első nap
A hétvégén kialakított, fent látható hétköznapi napirendhez próbáltuk magunkat tartani.
A reggelit és az átöltözést követően 9:30-kor kezdtem el az első órát a harmadik osztályos kislányommal. Az első órán megbeszéltük, hogyan néz majd ki egy napunk, mettől meddig, milyen szünetekkel lesznek az órák. Egyelőre 25 perces óráink lesznek itthon délelőttönként 10 és 20 perces szünetekkel megszakítva, illetve ha szükséges, délután háromkor is lesz óra, de ekkor valami könnyebb, pl. rajz, technika.


Az első napon magyart és rajzot tartottunk. Rajz közben betettem egy angol nyelvű mesét is a háttérbe - gondoltam, ha már tananyagot nem kaptunk a mai angolhoz, akkor legalább a kiejtés miatt kicsit tartsuk felszínen a nyelvet.

Ma délutánra Tintanyúl biztostotta a délutáni élő online mesét, én addig letudtam a napi tornaadagom, utána pedig ismét - ahogyan szombaton is, - mesetornáztak a gyerekeim.

Este kaptunk levelet a tanító nénitől, majd egy levélváltást követően a kislányom meg is kapta az iskolán kívüli oktatási rendszerben az első osztályzatát is.

Szerencsére tudtuk tartani magunkat az eltervezett napirendhez, minden feladatra jutott időnk, összességében sikeresnek könyvelem az első digitális napunkat.

2020. március 8., vasárnap

Mini Textúra 2020.

Nyertem szombatra három belépőt a Magyar Nemzeti Galériába, ahol a Mini Textúra főpróbáját tekinthettem meg a két kislányommal.


"Képzőművészet, irodalom és színház egyben, gyerekeknek – a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Bábszínház és a Pozsonyi Pagony könyvkiadó együttműködésében" - olvasható a Galéria honlapján a program leírásánál.

A Mini Textúra egy programsorozat, amely március folyamán, 8-a és 29-e között hétvégenként, összesen nyolc alkalommal kerül megrendezésre.
A Pozsonyi Pagony öt kortárs alkotója végignézte a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítását, és kiválasztottak a műalkotások közül egyet-egyet, melyek inspiráciul szolgáltak egy-egy történethez. Az írók által a festmények alapján kitalált történetet a Budapest Bábszínház vitte színre; ez az az öt rövid előadás, amely öt különböző helyszínen tekinthető meg.

A most látható történetek alapját ezek a műalkotások képezik:
  • Aba-Novák Vilmos: Körhinta, 1931
  • Gulácsy Lajos: Rózsalovag, 1914
  • Munkácsy Mihály: Az agár, 1882
  • Paizs Goebel Jenő: Önarckép galambokkal (Aranykor), 1931
  • Roskó Gábor: Nézzük, mi újság a világban?, 1989

A jelenetek megtekintését követően nyomozós játékra indulhatnak a résztvevők, melyhez egy térkép nyújt segítséget: a Galéria főépületében, az állandó kiállításokon kell megkeresni az eredeti műalkotásokat, és néhány kérdésre kell választ adni.

A leírás 7 és 12 év közötti gyerekek számára ajánlja a programot, azt gondolom, a megadott korosztálynál fiatalabb és attól idősebb gyerekek is érdeklődéssel nézik a bábszínészek játékait. Az én hamarosan 6 éves és 9 éves lányom is élvezte az előadások mindegyikét.

Vekerdy Tamás Jól szeretni c. könyvének 55. oldalán azt írja:
"A művészet képes arra, hogy benyúljon valamely, számunkra megközelíthetetlen világba - legyen ez a lélek mélysége vagy a transzcendencia magassága -, megragadjon valamit, azt kis is hozza onnan, és úgy tudja kifejezni, hogy én, a hallgató, olvasó, néző is megérezzem, hogy miről van szó."
A fentiek miatt azt érzem, a gyerekek a Mini Textúrának köszönhetően megtapasztalhatják, egy festmény másokban milyen gondolatokat indíthat el, a mű "mögé" mit gondolhatnak mások, így mi mindent gondolhatnak a műről ők, a gyerekek is.